Print

Hatalmas sziklák közt, fekete ég alatt Fekszenek a romok, csak ennyi maradt. Egy régi történet a kövekbe vésve; Egy õsi nép igaz meséje. Az utolsó napon beléjük karol És búgatja hangját a szél: ?Eljött az idõd, mennünk kell már, Én kísérlek, nem kell, hogy félj!? Az utolsó csatában vihar támad És a szél mintha megszólalna: ?Ében Lovag, otthon vagy már, Ez a völgy az örök élet.? A hold fehér fénye és a romok sötétje Egymásba karolnak, nászuk zeng az éjben. A köveket a holnap nem rombolja tovább, Minden harcos szelleme itt megleli otthonát Aus Songtexte Mania